Akár a nagykorúsággal is össze lehetne kötni mert legtöbbünknek 18 és 21 éves kora között nő ki a harmadik őrlőfogunk, amit bölcsességfognak is nevezünk. De miért nő ki, mi a haszna van ennek a fognak, és miért nincs rá szükségünk egészen ilyen sokáig? Ebből a cikkből sok minden kiderül.
De miért hívják bölcsességfognak?
A fogainkat kétféleképpen kategorizáljuk: egyrészt aszerint, hogy mire valók, másrészt az elhelyezkedésük szerint. Az éles kisebb fogaink apró darabokra tudják szakítani az ételt míg a nagyobb, laposabb fogaink megőrlik. A bölcsességfogaink ilyen nagyobb, laposabb fogak, őrlőfogak. A bölcsességfog elnevezés valószínűleg a népnyelvből ragadt rá, hiszen 18 éves korunk körül jelenik meg, akkor amikor már „bölcsekké” érünk. Legalább is ez a romantikus magyarázata a bölcsességfog elnevezésnek.
Nem mindenkinek van bölcsességfoga
Különös, de már a megszületésünkkor is mind a 32 (leendő) fogunk csírája megvan, igaz abból először csak 20 tejfog fejlődik ki. Ezek a tejfogak 6-10 éves korunk között mind kiesnek, hogy átadják a helyüket a 32 állandó fogunknak.
Bölcsességfoga azonban nem mindenkinek lesz, illetve lesz, de van, akinek ki sem nő. Ennek egy különös oka van: az, hogy amíg évezredekkel évmilliókkal ezelőtt a bölcsességfogra nagy szerep hárult (hiszen a táplálékunk egy jelentős részét képezték a különböző gumók, füvek, és hasonló dolgok, amiket meg kellett őrölnünk) ma megváltozott minden. Az ételeket (még ha ehhez hasonlóak is) megfőzzük, így nem különösebben fontos, hogy a hátsó 4 fogunkat használva őröljük az ételt.
Vannak antropológusok akik úgy vélik, hogy az emberek egyszerűen túlfejlődték a bölcsességfogakat, egész egyszerűen semmi szükségünk nincs rá, hiszen haszontalanok.
Persze, nem ezért nem nő a ki a bölcsességfoga: egész egyszerűen az evolúció úgy döntött, hogy (ha önnek nincs) akkor nem kell. Néhány kutató egyébként egészen odáig jutott ebben a gondolatmenetben, hogy számukra nem lenne meglepő, ha egyszer senkinek sem lenne bölcsességfoga.
Az 53%
Érdekes mert, sem azt sem lehet kijelenteni, hogy ha van bölcsességfoga akkor az különös, sem azt, hogy ha nincs, azért az. A genetika pillanatnyi állása azt mutatja, hogy az emberek 53%-ának van, 47 %-ának pedig nincs bölcsességfoga. Mindkét eset teljesen normális.
Ez a gond a bölcsességfogakkal
Az, hogy (például Ön) nem látja az összes bölcsességfogát, még nem jelenti azt, hogy nincsenek. Előfordul, hogy a bölcsességfogak soha nem törnek át az ínyén, és soha nem lesznek láthatóak, de ez egy röntgen segítségével könnyen megállapítható.
Akár láthatóak, akár nem, a bölcsességfogak szájegészségügyi problémákat okozhatnak. Azok a bölcsességfogakat, amelyek még nem törtek ki az ínyen, több problémát okozhatnak, mint a látható bölcsességfogak.
Mi legyen a bölcsességfoggal?
Kettő lehetséges kimenetele van a bölcsességfognak. Az egyik az, ha előbújik, akkor semmi okunk „bántani” mindaddig, amíg nincs velük gond.
Van azonban egy másik út is. Összesen négy bölcsességfog van, kettő felül és kettő alul. Az embereknek bármennyi bölcsességfoga lehet, a nullától a négyig. Előfordulhat, hogy alul van, felül nincs, vagy alul egy van, máshol nincs: sok variációs lehetőség okozhat sok gondot.
A bölcsességfogat akkor érdemes eltávolíttatni, ha nem akar kinőni, ha ferdén nő, szuvasodik, zavaró, fájdalmat okoz akár az állkapocsban is.
Emellett előfordulhat az, hogy fogszabályozáskor a fogorvos javasolja a bölcsességfog eltávolítását, hogy a fogszabályozás tökéletes legyen. A bölcsességfog tehát az egyik legkülönlegesebb fogunk, amire fokozottan kell és érdemes figyelni.
